1859. október 27‑én a Magyar Tudományos Akadémia Kazinczy Ferenc születésének százados ünnepét ülte meg. A hivatalos ülés után az Európa szálló oszlopos termében ebédre vagy háromszázan gyűltek össze mágnások, földbirtokosok, írók, művészek, ügyvédek, orvosok az ország minden vidékéről. A felköszöntők sorát Deák Ferenc zárta be, ezeket mondván: „Lakoma után imádkozni kell. Az én imádságom rövid, csak három szóból áll: éljen a haza!”„Az én imádságom rövid, csak három szóból áll: éljen a haza!”
„…A későbbi években a kastély parkjának kőpadjain a lombsátrak alatt építette roppant gondolataival magába zárkózott michelangelói lelke az emberi sors kikerülhetetlen tragédiáját azon száz éves fák alatt, ahol évtizedek multán Deák Ferenc [1] a nagy gondolkodó is pihent.”
Deák Ferenc [1] kiemelkedő szerepet játszott az osztrák-magyar politika megegyezésében, az 1867. évi kiegyezés [2] megvalósulásában, amelynek következtében létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. A Pesti Naplóban közölte híressé vált „Húsvéti cikkét”, amelyben kinyilvánította az uralkodó felé a nemesség hajlandóságát a változásra.
Hivatkozások:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/De%C3%A1k_Ferenc
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiegyez%C3%A9s