[1]Immár harmadik alkalommal került sor a Világiak Fórumának megszervezésére Gödöllőn.Az egyházközségek világi munkatársai és plébánosai találkoztak a gödöllői Premontrei Gimnáziumban.
Az egyházmegye szíve ismét dobbant egyet!A gyülekező után Beer Miklós püspökatya nyitotta meg a találkozót.Az elején leszögezte, hogy a már hagyománnyá vált találkozót,2011-től minden nagyböjt 5. vasárnapját megelőző szombaton tartják majd meg.Beszédében kiemelte a megújulás fontosságát és a világi munkatársak nélkülözhetetlenségét, mert tudomásul kell vennünk a papi utánpótlás hiányát.Hangsúlyozta továbbá, hogy azon településeken, ahol még van papi szolgálat, és nem áll 2-3 ember a plébános mellé munkája támogatásában, azok felkészülhetnek rá, hogy felmorzsolódnak, sorsuk megpecsételődik.
A továbbiakban a megnyitót előadások követték, amikben kifejtésre került a befogadó egyház szerepe, fontossága. Felvázolták a jövő egyház képét, ami már részben jelen is van életünkben. Elhangzott, hogy annyi pap nem lesz már, mint régen. Ebből eredően az a kérdés, hogy a régi elvárásokat kell-e nekünk produkálni? Hát nem! Benne vagyunk már abban az átalakulásban, amiben kialakul az egyszerű kis közösségekből álló főegyház.Az előadások közben a jelenlévő civil testvérek közül többen is arról tettek tanúságot, hogy mennyire befolyásolta életüket a közösséghez való csatlakozásuk. Nélkülözhetetlenné vált számukra a közösség. Továbbá igen fontos szempontként jelölték meg a gyermekek bevonását a közösségi életbe. Az előadás keretében még kiemelték, minden ember szívében ott az Isten utáni vágy. Mindenkiben ott van a közösség utáni vágyakozás. Az már más kérdés, hogy szemétdombot pakolunk rá. Az előadások után a regisztrációnál megjelölt (pasztorális, gazdasági, kommunikációs) szekciókra osztották a jelenlévőket. Kis csoportokban csoportvezetők irányításával megbeszélésre kerültek az adott ágazathoz tartozó lehetőségek, problémák.A kiscsoportos beszélgetések után ebéd, majd a csoportban elhangzottak összegzése következett már ismét összevontan.
A kommunikációs csoport összegzéseként kiemelték a helyi kommunikációs lehetőségek fontosságát (helyi újság, szórólap, plakát), ami nem cél, de egy eszköz a kezünkben, hogy eljusson mindenkihez a fontosnak tartott információ. Az Internet, az e-mail már nem csak a helyi, hanem az egymástól távolabb lévő közösségek kommunikációját is segíti, lehetővé teszi.
A pasztorális csoport összesítéseként elhangzott, hogy a közösségi egyház nem egy klub, hanem feladat és szolgálat. A közösség nem lehet papfüggő. Természetesen ez nem a pap kirekesztését jelenti. Egy közösség akkor működik jól, ha személyi változás esetén is állva marad. Továbbá elhangzott, hogy nincsenek kitaposott ösvények. Nekünk, társaknak kell összefognunk és megtennünk.
Apénzügyi szekció összegzése arról szólt, hogy keressük meg, mi az Isten terve az egyházközséggel. Az ugyanis tévhit, hogy a pénzügyi feladatok arról szólnának, hogy mit kell felújítanunk a templomunkon. A torony, harang, omladozó falak, egyéb kiadások….stb. persze fontosak. De még hangsúlyosabb az, hogy hogyan lehet szebbé, élhetőbbé tenni egyházközségünket. A legfontosabb pedig hitéletünk megteremtése, az ifjúság, a fiatalság megszólítása, továbbá programok, kirándulások, foglalkozások megszervezése. Ez mind, mind anyagi áldozatokkal jár. Ha nem fordítunk rá kellő figyelmet, a Püspök atya által jelzett felmorzsolódás, a sorsunk megpecsételődése következik. Ebben az esetben az a kérdés, kiknek újítottuk fel a templomunkat.
Az összegzések után szentségimádás zárta a napi programot.
[2] 
[3]
[4]
[5]
- Egyházi hírek [6]