A Nagyhét

Nagycsütörtök

Az utolsó vacsora, Jézus elárulásának és elfogatásának napja. A húsvéti szent három nap első napja, az olajszentelés és az Oltáriszentség alapításának ünnepe. A harangok elnémulnak és a liturgia alatt a pap lábmosást végez. A virrasztással pedig az Olajfák hegyén imátkozó Jézusra emlékezünk.

Nagypéntek

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elitélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. Az oltár díszek nélkül, csupaszon áll: nincs rajta sem kereszt, sem gyertya, sem terítő. A szertartás alatt meghallgatjuk a passiót, az egyetemes könyörgéseket és a kereszteket takaró leplek is lekerülnek. Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri.

Nagyszombat

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik, majd az esti vigília szertartással veszi kezdetét a húsvét, amely a legnagyobb örömhírt hirdeti: Jézus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre. A szertartás a tűzszenteléssel kezdődik, majd megszólalnak a harangok és a Glória amely már az örömhírt hirdeti. A feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül és a világnak hirdeti az örömhírt.

Húsvét vasárnap

A feltámadás vasárnapja, a liturgikus év legnagyobb ünnepe. Az ünnepi mise Krisztust ünnepli, akié a hatalom és dicsőség mindörökké.

Húsvét hétfő

Húsvét másnapja. Jézus sírját örző katonák felfedezik az üres sírt, az asszonyok pedig elviszik az örömhírt.